Jó tudni vásárlás előtt: az alaplapról

Ez a bejegyzés egy sorozat első része, további hasonló témájú írások várhatók a közeljövőben!

Volt már egy pár vitám szakemberekkel és kevésbé hozzáértőkkel arról, hogy az alaplap a lelke-e a gépnek, és valahogy sosem tudtuk egymást meggyőzni.

Mindig azt mondom, hogy az egyik legmeghatározóbb hardver a gépben, és teljesen mindegy, hogy ki, és mire akarja használni azt a gépet. Az alaplap helyes megválasztásával szinte kőbe vésed a géped jövőjét. Lehet ócskát választani – főleg ár alapján – és lehet kimondottan jót választani, főleg a technológia fejlődését figyelembe véve.

Mivel leginkább teljesen kezdőkkel dolgozom együtt, ezért nálam az már egy berögződés, hogy külön-külön tárgyalom a hardvereket, hiszen folyamatosan lehet róluk beszélni, akár napestig.

De az tény, hogy amikor már komplett konfigurációról van szó, és konkrét vásárlásról, akkor az alaplapot már nem lehet egy önálló egységként kezelni, hiszen szorosan összefügg a többi kulcsfontosságú hardverrel (processzor, videókártya, memória, winchester), és ez a laikus, kezdő felhasználók számára igencsak megnehezíti a döntést.

Már maga a rengeteg szám, betűszó egy elrettentési eszközként hat a szemükben, holott a tapasztaltabbak már tudhatják, hogy a számok és betűk tényleg beszédesek, és cseppet sem kínaiul vannak.

De mégis, mik azok a legfontosabb tudnivalók, amik szóba kerülhetnek, mikor egy alaplap kerül terítékre?

Az egyik legfontosabb jellemző kapásból nem az alaplapból ered, hanem a processzorból: Intel vs. AMD.

Nem fogok bele annak taglalásába, hogy melyik a jobb és mire, netán melyik a rosszabb és miért, mert ez ugyanolyan szubjektív lenne, mint eldönteni, hogy Hófehérke, vagy Piroska a kedvenc mesehősünk :) (Fiúknak: Wall-e, vagy Shrek :))

Majd beszélünk még erről a processzorokról szóló postban, de annyi mindenesetre biztos, hogy itt kezdődik: milyen márkájú procival szeretnéd a gépedet? (Itt most új gépekről beszélek, de ha egy használt gépben akarod kicserélni az alaplapot, akkor is felmerül ez a kérdés, csak lehet, hogy nem a “szeretnéd” határozza meg a konkrétumokat, hanem a száraz tények.)

Tehát, amint kiderült, hogy miféle processzor fogja számolni a nullákat és az egyeseket, azon “szűk” csoporton belül lehet tovább mélyedni a jellemzők kusza világába.

Most 2008. november elején, egy olyan helyzet adódott, hogy a legalsó kategóriától, egészen a fölső kategóriákig le vannak tisztulva a technológiák.

Nincs olyan, mint pár éve, hogy még forgalomban volt mindkét processzorgyártónál szinte a teljes processzorpaletta, a maga 3-4 féle foglalatigényével. Most az Intelnél egy féle foglalat van, az AMD-nél meg kettő.

A foglalatokon túl fontos jellemzője még az alaplapnak, hogy mit szeretnél, meddig legyen bővíthető? Szeretnéd pár év múlva 4 magos processzorral ellátni? (Ha már most azzal szeretnéd, akkor az tiszta sor.) Érdemes ezt a lehetőséget “benthagyni”, mert most leteszem a nagyesküt, hogy jószerivel fogalmad sincs arról, hogy egy év múlva mennyi mindenre fogod használni a gépedet. A lényeg, hogy sokkal több mindenre, mint gondolnád.)

Ha megkérdezel egy számítástechnikai boltot vezető illetőt, hogy mire kell MA odafigyelni az alaplapoknál, akkor többek között egy rövidke válasza lesz: a SATA II csatlakozók, és esetleg a SATA II csatlakozó bővítőkártya lehetősége.

Lehet még kapni IDE csatlakozós meghajtókat, de ez már lényegében a múlt.

Másik fontos jellemzője az alaplapnak: 32 vagy 64 bites rendszer lesz rajta? Mert a 32 bites csak 3 giga memóriát képes kezelni. (Lehet, hogy most furán hangzik, de a 3 gigabájt memória már teljesen korrekt, és egy elvárható mennyiség. Mi? Hogy most vettél új gépet 512 MB memóriával? Nos, erre inkább nem mondanék semmit! – Pardon, nem gonosz vagyok, de annak, aki most elad 512 MB memóriával valamit, annak 25 botütést szeretnék javasolni!)

Érdemes tudni: az az alaplap, ami képes 64 bites rendszer kezelésére, az képes a 32 bitesre is, viszont fordítva ez már nem igaz. Ami csak a 32 bitest kezeli, az csak azt kezeli (ezt csak a tisztánlátás végett).

Személyes megjegyzés: ez már a negyedik átfogó írásom az alaplap-alapokról, és tulajdonképpen még nem írtam két egyforma mondatot sem… Nem azért van ez így, mert az írások elkészülése között annyi idő telt el, hogy csak az újdonságokat kell megírni, sőt! Mindig a kályhánál kezdem, mégis mindig valami más sül ki belőle, mindig sikerül valami más nézőpontot felfedezni. Na, ezt szeretem a hétköznapi számítástechnikában :)

Még van egy nagyon fontos szempont az alaplapválasztásnál, de ez is, mint a többi szempont, nem csak az alaplappal van összefüggésben: ez a szempont pedig nem más, mint a videókártya.

Integráltat szeretnél? Ha igen, akkor nagyon jó alaplapot kell választanod, mert egy olcsó alaplap, integrált videókártyával – VGA – nálam kimeríti a hulladék-kategóriát.

Ha nem integrált, akkor AGP-s, vagy PCIE-s csatolófelületűt szeretnél? Jelen helyzetben új AGP-set nem igazán lehet már kapni, csak ha esetleg maradt valahol raktáron. Tehát két választás van lényegében: integrált, vagy sem?

Néhány évvel ezelőtt még meg voltam győződve, hogy integrált videókártya csak rossz lehet. De azóta a véleményem is változott, meg a gyártók is fejlődtek, hála az égnek.

De amint az előbb is utaltam rá: integrált videókártya esetén nem érdemes tapsikolni az örömtől, hogy “na, most megspóroltam a videókártya árát”, mert ez szó szerint azt jelentené, hogy a képi megjelenítést spórolnád meg.

Nem szabad megspórolni semmit: minap egy ismerős laptopján (ugye ebben az esetben természetes az integrált VGA) szerettem volna böngészni, de a videókártya már az internetezést sem bírta. (Hú, erről eszembe jutott egy újabb post témája, úgyhogy ezt most nem is tárgyalom ki bővebben.)

Na, mit felejtettem ki?

Foglaljuk össze, aztán jönnek az emlékeztető kérdések ;)

Alaplap vásárlásnál fontos tudni:

  • Milyen processzorral szeretnéd? (AMD vs. Intel)

  • Mennyi bővítési lehetőséget szeretnél adni processzor terén? (magok száma:))

  • SATA II (még mindig mellé lehet nyúlni, bármennyire is elterjedt)

  • Milyen rendszer lesz rajta? 32 bites vagy 64 bites?

  • Videókártya: integrált, vagy külön kártya?

Az árról szándékosan nem beszéltem, mert az ár nem lehet kérdés. Persze, nem a világ legdrágább alaplapját kell kiválasztani, pont ez a szép abban, ha van némi rálátásod, fogalmad róla: így az optimális áron tudod megvenni a számodra legmegfelelőbb hardvereket. Ez ennek az írásnak a célja. És ez a nézőpont minden más hardverre vonatkozik, nem csak az alaplapra.

Vélemény?

Kapcsolódó bejegyzések:

2 hozzászólás a(z) “Jó tudni vásárlás előtt: az alaplapról” bejegyzéshez

  1. Arnold

    Udv!

    Ebbol az irasbol a mezei user azert meg nem tudta meg, hogy akkor most milyen alaplapot is vegyen. Sot! Nem hogy nem kerult kozelebb az igazsaghoz, de meg talan tavolabb is kerult tole.
    Abban egyetertunk, hogy az alaplap a legfontosabb a gepben es pl egy szutyok alaplaba akarmilyen jo procit tesznek, nem fog jol muzsikalni, de forditva is igaz, jo alaplapban szutyok proci se lesz nyero.
    Mindenesetre az alaplapo legfontosabb tulajdonsaga, milyen chippel van szerelve, errol kellene egy kicsit bovebben kifejteni a velemenyt, hogy milyen chipkeszletu alaplapot erdemes vasarolni.

    Tisztelettel!

    Arnold

    Válasz

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>